Pár másodpercünk van arra, hogy megragadjuk az olvasó figyelmét. Különben lehet, hogy nem tér vissza egy ideig...vagy soha. Ebben segítenek a piramisok.
Webszövegírás során célszerű nem csak leírnunk gondolatainkat, hanem megfontolni rengeteg tényezőt. Hogyan nézzen ki a szövegünk egy igen lényeges dolog, viszont van, ami annál is fontosabb. Mégpedig az, hogy az információ mégis hova kerüljön? Itt jönnek képbe a piramisok, vagyis inkább csak egy, az is megfordítva. Elég vicces lenne belegondolni, hogy a turisták Egyiptomban fordított piramisokat nézzenek, de ez most nekünk tökéletes. A fordított piramis formula leginkább arra jó, hogy eldönthessük (bármilyen) szövegen belül, hova tegyük a mondanivaló lényegét és megragadjuk az olvasó figyelmét.
Ha megfordítunk egy piramist, akkor fentről-lefelé haladva fent lesz annak legszélesebb része, majd haladunk lefelé (a csúcs felé). És végül a legkeskenyebb részhez érünk. Három részre osszuk fel az egészet és képzeljük azt, hogy a szélességek azt mutatják, mennyi információ kerüljön abba a szektorba.
A fordított piramis sablon részei:
A teteje: Ez a legszélesebb rész, és szó szerint érdemes ide kipakolnunk a lényeget azért, hogy megragadjuk a figyelmet. Megválaszolhatjuk az alábbi kérdések egyikét: ki, miért, hova, mikor, hogyan stb. Ez a rész dominál.
A közepe: A kevésbé fontosabb információk helye, a sztori itt kerül kifejtésre. Ha úgy írunk, hogy nem mindent fejtünk ki a felső részben, akkor az olvasót nagyon jól lehet vezetni arra, hogy ezt a részt elolvassa, és itt kell választ adnunk mindenre, ami kimaradt. De még mindig fontos dolgok kerülnek ide. Ebben a bejegyzésben ez a bekezdés a piramis közepe.
Az alsó rész: A legszűkebb rész. Ide tényleg olyan pluszt érdemes tenni, amit ha az ember nem olvas el, nem feltétlen marad ki semmiből. Általában kevesen olvassák végig.
A fordított piramis csak egy formula, amit szinte bármilyen szövegnél lehet alkalmazni és megnézni, milyen eredményt hoz. Arra viszont mindenképp jó, hogy vizuálisan elképzeljük, hogy tartalmunkat hogyan szeretnénk tálalni az olvasó felé és belátást nyerhetünk annak pszichológiájába. Nem mindegy a vevőszerző webszövegünk hosszúsága sem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.